Patricia

Szemforgatva hallgattam, ahogy a két fontoskodó tyúkeszű liba levonogat pontokat a házamtól. Majd visszaszerezzük. Mi nekem ötven pont? Megemlíteni ugysem meri senki, vagy a szememrehányni, hiszen félnek, hogy még az utolsó hajszálat is leátkozom a formátlan, mutáns fejükről. 

- Worren - küldtem felé egy angyali báj vigyort, de pálcámat úgy kellett combomhoz szorítanom, mert félő volt, hogy valamelyik pillanatban lenyomom pálcámat a Hugrabugros száján. - Alig várom. Tudod mi a baj, csótánykám? Hogy nem tudod még használni sem a tiltott átkokat - kacsintottam rá a lányra, majd pálcámat nadrágom farzsebébe bujtattam. Túl messzire nem tettem volna, hiszen Stefaniban soha nem fogok megbízni. Ki tudja melyik pillanatban fog megátkozni. Tőle jobban tartok, mint Worren üres és idétlen fenyegetéseitől. 

- Még valaki szeretne pontot levonni? Esetleg azért, mert ma elfelejtettem kisminkelni magam, vagy mert a hajam egyenes? Esetleg, mert nem a fekete övem van rajtam? Még valami csodás baromság, amivel megszépítitek a napomat? - kérdeztem irónikusan és figyeltem, ahogy az erődőről beszélgetnek és a Tekergőkről.

- Worren, akkor miért kell itt rontanod a levegőt? Rég nem érdekel, hogy hány vámpírt zabálsz meg reggelire. Szólj, ha végre bizonyítékot is feltudsz mutatni. Nem tudom egy diák és egy vérfarkas mióta eszi meg a vámpírokat. Ezt szétkürtölöm az iskolában és közröhej tárgya leszel - köptem megvetően a hugrabugrosnak, majd griffendéles barátnőmhöz fordultam. 

- Stefani, mielőtt azt hinnéd, hogy te vagy itt az adjon isten, el kell, hogy keserítselek. Nincs jogod kitenni - arcomra nyugalmat erőltettem. 

- Félni - forgattam meg szemeimet. Nem félek a nyulaktól, amiket szétszórtak a Rengetegben. És, hogy miért kell félni tőlük? Mert rózsaszín masnit kötöttek a nyakukba. Rémálmomba se jöjjenek elő, főleg ne, ahogy Stefani meg Worren sétáltatják őket. Stefanit három percen belül megfojtom, ha nem képes eldugaszolni a hatalmas pofikáját. 

- Figyelj, szólj már ennek a D betűs pasidnak, hogy neveljen meg. Vagy majd én megmondom neki, hogy szedjen rándba. Ha még nem üldözted el magad mellől. Na, induljun kel, mert látni akarom azokat a rettentően ijesztő szörnyeket- suttogtam a két lánynak rémisztő hangon, ahogy közöttük előre furakodtam.