Reina

(1)

Hatod év. Csodás. Nem mondom, hogy nem hiányzott a suli, de kibírtam volna nélküle még egy ideig. Viszont én drága barátaim nélkül már majd meghaltam. Hiányoztak a hülyeségeink. De most épp kupét keresek, mert elkéstem, ami mellesleg rám nem igazán jellemző, tehát kis híján nélkülem ment el a vonat. Áhá! Megvannak! Nagy nehezen kicsaptam a kupé ajtaját, ahol a barátaim foglaltak helyet, majd miután sikerült feltornáznom a poggyászomat a helyére Cia nyakába vetettem magam.
- Ciaaaa! Szégyelld össze magad, hogy nem válaszoltál az utolsó levelemre és nem osztottad meg velem a szaftos kis részleteket. – pislogtam ártatlanul szőke barátnőmre, majd az utolsó szónál huncut pillantást vetettem a szintén a kupéban tartózkodó Hemsworthra. Aztán sorban megöleltem Miát és Stefanit is, majd Dylannek is biccentettem.
- Azt hiszem most meg kéne sértődnöm, hogy a saját barátnőm még egy köszönésre sem méltat. – hallottam meg egy hangot magam mögül, aminek már csak a jelenlététől megborzongtam. Ártatlanul pislogva fordultam meg majd egy kislányos vigyort varázsoltam ajkaimra.
- Upsz… bocsi. – mondtam, majd visszatértem a szokásos kacér mosolyomhoz, átkaroltam a nyakát és szenvedélyes csókban forrtunk össze. Aztán lehuppantam Damian ölébe és érdeklődve fordultam a többiek felé.
- Nos, gyerekek? Hogy telt a nyár? De ami fontosabb, kinek vannak ötletei az évnyitó csínyre?